A regény Raffaello Rómába érkezésével kezdődik, s korai halálával ér véget. Színhelye az újjászülető nemzetközi nagyváros, az a Róma, amely politikai változásaival s művészi szenvedélyeivel vet fényt vagy árnyékot a szereplők jellemvonásaira.Kiemelkedik II. Gyula és X. Leo pápa szürke eminenciása – a kereszténység nagy kufára, Agostino Chigi, hogy a maga módján uralkodjék egész Itália fölött, s ugyanakkor játssza érdekes szerepét a művészek világában és Imperia mellett is. Imperia, a „római kurtizán” címét sírfeliratként is előre vállaló széplány a maga kultúrájával, reneszánsz moráljával és ritka szépségével lett igen szimbolikus alakja ennek a korszaknak. Vágyai szerint épül meg a legszebb villa – a mai Farnesina –, melyet Raffaello freskósorozata ékesít. Ezt a villát avatja fel az ünnep, melynek során még egyszer – mintegy záróakkordként – felvonulnak a szereplők.Szinte külön regény La Fornarinának dokumentumokból s trasztervei legendákból összeszőtt története – a hazai pékműhelytől Raffaello otthonán át a kolostor kapujáig. A művész baráti köréhez tartoznak a kor olyan kitűnő humanistái, mint Bembo, Castiglione, Bibbiena, s feltűnnek a kor-képben hadvezérek és politikusok is. Mégis, elsősorban a művészek világában él az olvasó: Sodoma, Piombo, Giulio Romano s a többi tanítvány alakjával.Ha freskótáblatból nézzük az epizódjaiból kibomló képet, megérezzük a születő európai Újkor tragikumát – a Reformáció kezdetét, a nagy dinasztikus háborúkat s mögöttük a parasztforradalmakat. Amikor Bakócz Tamás pápajelöltként érkezik az Örök Városba – 1514-re, a közeledő Mohácsra kell gondolnunk.
Legnépszerűbbek
Szenvedély és türelem a hit és a hitetlenség találkozásában